Rengeteg őskori rajzot találtak az őserdő mélyén

A kolumbiai őserdőből került elő több tízezer jégkori sziklafestmény.

A helyszínen dolgozó régészek a The Guardian szerint - ami képeket is közöl a helyszínről -  "az ősök Sixtus kápolnájaként" írják le a leletet. A sziklafestmények sokat elárulnak a térségben 12 500 éve élt emberekről és állatokról is.

A világ egyik legnagyobb őskori sziklaművészeti gyűjteménye több tízezer, állatokról és emberekről készült festményt tartalmaz. A sziklafal, amelyen az őskori műveket felfedezték, csaknem 13 kilométer hosszan húzódik Kolumbiában.
 A sziklafestmények korára részben a ma már kihalt jégkori állatok ábrázolásaiból következtetnek. A rajzokon például az elefánt ősi elődje, a masztodon is megjelenik, amely már legalább 12 ezer éve eltűnt Dél-Amerikából. De egy, ma már kihalt tevefajról,

óriási lajhárról és jégkorszaki lovakról is találtak sziklafestményt.

A vöröses, terrakotta színű festményeket az Amazonas-vidékén legkorábban megjelent emberek készíthették. Képeik egy elveszett, ősi civilizáció életébe engednek bepillantást. A kutatók szerint a hatalmas mennyiségű sziklafestmény tanulmányozása generációkat lát majd el munkával.
A sziklafestményeket tavaly fedezték fel, de titokban tartották, mert előbb egy televíziós dokumentumfilmsorozat készült róluk, amelyet decemberben mutatnak be Jungle Mystery: Lost Kingdoms of the Amazon (Dzsungel-rejtély: Az Amazonas eltűnt királyságai) címmel. A felfedezés helyszíne a kolumbiai Chiribiquete Nemzeti Parkban lévő Serranía de la Lindosa. A dokumentumfilmet készítő Ella Al-Shamahi régész és felfedező elmondta, hogy annyira új ez a régészeti helyszín, hogy még nevet sem kapott.

A felfedezés egy brit-kolumbiai kutatócsoport érdeme,

amelynek munkáját az Európai Kutatási Tanács finanszírozta. A csoport vezetője José Iriarte, az Exeteri Egyetem régészprofesszora, az Amazonas és a prekolumbiánus történelem szakértője volt.
 A festmények olyan természetesek és élethűek, hogy jól felismerhetők az ábrázolt állatok. A képeken halak, teknősök, gyíkok, madarak is megjelennek, de táncoló emberek is láthatók rajtuk egyes jelenetekben. Az egyik emberfigura egy madár csőrére hasonlító maszkot visel egy képen.
A helyszín nehezen megközelíthető, San José del Guaviare-ból induló két órányi autóút után még négyórás gyalogút várt a filmesekre, hogy megpillanthassák a sziklarajzokat. A sziklafestmények mérete nagyon eltérő, sok kép pedig olyan magasan található a sziklafalon, hogy csak drónnal érték el. Iriarte szerint a dolog magyarázata azokban a fatornyokban rejlik, amelyek szintén szerepelnek a képeken. A fatornyok olyan jelenetekben szerepelnek, amelyek róluk kötéllel leugráló figurákat ábrázolnak.

A festményeken fák és hallucinogén növények

is megjelennek. A tudós magyarázta szerint az amazonasi népek úgy gondolták, hogy az állatoknak és a növényeknek is van lelkük, és barátságos, vagy ellenséges módon kommunikálnak az emberekkel a rituálékon keresztül, amelyek a sziklafestményeken is megjelennek.
Iriarte elmondta, hogy egyelőre csak a festmények egy részét találták meg, és még nagyon sok felfedezni való vár rájuk, úgyhogy amint a pandémia engedi, visszatérnek a régészet helyszínére.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!