Ősi kontinens elveszett darabját fedezték fel

2020.03.20. Italiano

Kutatók a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak rá.

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. A kratonok, más néven ősmasszívumok a Föld kérgének megszilárdult darabjai,

a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei.

A tudósok a gyémántbányászat alapjait képező kimberlit kőzeteket vizsgáltak Kanada északi részén.. Több millió év alatt formálódtak ezek a kőzetek 150-400 kilométeres mélységben, a felszínre geológiai és kémiai folyamatok hatására kerülnek. A vulkáni eredetű kőzetek ilyen, kimberlitbe zárt gyémántokat rejthetnek. "A kutatók számára a kimberlitek

olyan felszín alatti rakéták, melyek utasokat visznek magukkal

a felszín felé tartó útjuk során. Az utasok sziklafalak szilárd darabjai, melyek rengeteg információt hordoznak bolygónk felszín alatti körülményeiről" - idézi Maya Kopylovát, a University of British Columbia geológusát a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Kopylova és kollégái a Baffin-sziget déli részén gyűjtött mintákat elemezték. A minta pedig megegyezett a Skóciától Labrador területéig húzódó kontinentális földkéreg ősi területének, az észak-atlanti kratonnak más részeivel. "Az észak-atlanti kraton más egységeinek

ásványi összetétele annyira egyedi, hogy nem lehetett tévedés"

- mondta a Journal of Petrology című szaklapban a felfedezésről megjelent kutatás fő szerzője.
A kratonok a kontinentális kéreg többmilliárd éves, stabil töredékei - olyan kontinentális magok, amelyek más kontinentális kőzeteket gyűjtenek és kötnek maguk köré. Néhány ilyen stabil mag még ma is jelen van kontinentális lemezek, például az észak-amerikai lemez középpontjában, más ősi kontinensek azonban apró töredékekre hullottak és újrarendeződtek.
"Egy ilyen elveszett darab megtalálása olyan, mint rálelni egy eltűnt kirakódarabra.

Az ősi Föld tudományos kirakósa nem lehet teljes

az összes alkotórész nélkül" - véli Kopylova. Az észak-atlanti kraton kontinentális lemeze 150 millió évvel ezelőtt tört darabokra. Ez az első alkalom, hogy geológusoknak ilyen mélységben sikerült összeilleszteniük egy kirakós darabot.

"Most már nem csak a Föld legfelsőbb, vékony rétegét, a bolygó térfogatának csupán egy százalékát érthetjük meg és térképezhetjük fel, hanem tudásunk szó szerint és átvitt értelemben is mélyülni tud. Összerakhatunk 200 kilométer mélységben lévő töredékeket és összehasonlíthatjuk őket a nagy mélységű ásványtani információk alapján" - fejtette ki Kopylova.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!