Sokat árul el az ősemberről az 5700 éves rágógumi

2019.12.18. Italiano

Dán tudósok egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálata révén feltárták fogyasztójának nemét, szemének színét.

Emellett azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában."Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genomot sikerült visszanyerni, nem csupán emberi csont-, vagy fogmaradványból" - közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány társszerzője.
"Ez egy nagyon pontos ősi DNS-teszt forrás" abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találunk emberi maradványokat - tette hozzá. A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből

kiderült, hogy nő fogyasztotta,

akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt. Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez - állapították meg a kutatók. Syltholm páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg - hangoztatta Theis Jensen, a tanulmány társszerzője. A kutatók ugyanott növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t is találtak, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és

miként éltek több mint ötezer éve a térségben.

A kutatók azonban nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéreg pépet miért puhította a nő a szájában: talán ragasztóanyaggá akarta alakítani - hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta. Lehet, hogy a nő fogtisztításra használta a pépes anyagot, de az is, hogy éhségét akarta elverni, esetleg kőkori rágó gyanánt szolgált.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!