Te tudod, hány alapíz van?

2019.10.10. Italiano

A látásnak és a szaglásnak is fontos szerepe van az ízérzékelésben.

A látás és a szaglás fontos szerepet játszik az ízérzékelés során. Főleg, ha ezt professzionálisan szeretnénk művelni, ahogyan teszik a Szent István Egyetem érzékszervi minősítési laboratóriumában – hangzott el az M5 Multiverzum című műsorában.

Mit nevezünk ízeknek, és hogyan érzékeljük azokat?

Az ízeket a nyelvünk ízlelőbimbóival, a receptorokkal érzékeljük, míg a szájérzetet az egész szájüregünkben. Ha valaki csípős vagy erős paprikát fogyaszt, akkor nemcsak a nyelvén érzi, hogy csíp, hanem az egész szájüregében. Ezeknek az ízanyagoknak a meghatározásában a nemzetközi szabványosítási testület, illetve a Magyar Szabványozási Testületre hagyatkozunk. Ezek a testületek határozzák meg hat alapízt: a savanyút, az édest, a sóst, a fémest, az umamit (ami a nátrium-glutamátot jelenti, kellemes íz), illetve a keserűt – folytatta Gere Attila, a Szent István Egyetem adjunktusa. Az umami ízként való elismerése egyébként csaknem száz évbe telt. Ikeda Kikunae, aki a Tokiói Egyetem professzora volt, már 1908-ban kinyerte a kombu tengeri hínárból az ötödik ízért felelős vegyületet, a nátrium-glutamátot. Az umami mégis csak 1996-tól számít íznek, miután egy, a Miami Egyetemen végzett kísérletben találták meg a nyelven az

ötödik íz érzékeléséért felelős receptorokat. 

Nagyon sok olyan élelmiszer, illetve illatanyag van, amelynek az illatát nem elsősorban az orrunk szaglósejtjeivel érzékeljük, hanem az étel rágásakor. Az egyik legjobb példa ennek érzékeltetésére a főtt sárgarépa. Ha bevesszük a szánkba és megrágjuk, a szájüregben felszabadulnak az aromaanyagok, és a garaton keresztül jutnak az orrüregbe, ezért ott érzékeljük a főtt sárgarépa az illatát – magyarázta Gere.

Napi Doktor

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!