Titokzatos kór tizedeli az Adria kagylóit

2020.09.18. Italiano

A horvát tengerbiológusok a nagy sonkakagyló (Pinna nobilis), a Földközi-tenger legnagyobb kagylójának kihalása miatt aggódnak.

Egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon a horvát Öko Kvarner Egyesület képviselője elmondta, hogy ha nem teszünk nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a sonkakagylók az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriából. Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz, hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és

megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal.

Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a sonkakagyló először Spanyolország déli partjainál kezdett kipusztulni, miután megtámadta egy kórokozó. A betegség nagyon gyorsan elterjedt a Földközi-tengerben. Horvátországban először tavaly májusban vették észre, hogy a kagylókkal történik valami, de akkor már az egész horvát tengerpartot érintette a fertőzés. Ott, ahol a kórokozó megjelent,

minden sonkakagyló elpusztult - mondta.

Zarko Jakovic, a pulai akvárium biológusa jelezte: tavaly mintegy háromszáz egyedet mentettek ki a tengerből és helyezték át őket a pulai akváriumba, ahol megpróbálták őket ellenőrzés alatt szaporítani, de mindössze harminc kagyló maradt meg belőlük. "Nagy valószínűséggel már fertőzöttek voltak, amikor hozzánk kerültek" - tette hozzá.

A kórokozó ugyan inaktívvá válik,

ha a tenger hőmérséklete 13,5 Celsius-fok alá esik, de a kagyló nem képes ilyen körülmények között ívni - magyarázta. Ahogy jelenleg a dolgok állnak, nagyon nehéz lesz megmenteni a sonkakagylókat, és már alig lehet élő példányokat találni. A sonkakagylók kipusztulása pedigvsúlyos következményekkel jár az ökoszisztémára nézve.
Egy felnőtt sonkakagyló több tíz liter tengervizet szűr meg naponta, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tenger tiszta és átlátszó maradjon. Ez pedig megkönnyíti a napsugarak számára, hogy elérjék a tengerfenék füves részeit. Emellett sok apró organizmusnak is

menedéket és otthont adnak ezek a kagylók.

A nagy sonkakagyló a Földközi-tenger öbleinek nyugalmas homokpadjain él, a sekély víztől egészen 50 méter mélységig. Az Adriai-tengerben a legnagyobb példányok átlagban 30-50 centisek, de 120 centire is megnőhetnek. A nagy sonkakagyló hegyes végével félig a homokba fúródik, számos bisszusz fonallal rögzíti magát, és táplálékát a vízből szűri ki. Olykor a sonkakagylóban is képződik gyöngy. Ez sötét színű, de ritkán tűzpiros is akad közöttük. Régebben úgynevezett tengeri selymet készítettek belőlük. Szimbiózisban él az ajtónálló rákkal, más néven kagyló-őrrel (Pinnotheres veterum). A Pinna nobilis az 1970-es évektől védett Horvátországban.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!