2019.05.17. Italy
A jobbára lakatlan ausztrál külbirtok partjait is vastagon lepi a szemét.
Ennyit számoltak össze a kutatók egy mindentől távol eső, ausztrál fennhatóság alatt lévő szigetcsoporton.
A Kókusz (Keeling)-szigeteken összesen félezer ember lakik, de a szigetvilágot borító hulladékhegyek alapján egy metropolisz is állhatna ott. A
Nature tanulmánya ezt a mindentől távol eső szigetcsoportot vizsgálta meg, hogy felmérjék a világóceán műanyagszennyezésének hatását egy elvileg teljesen eldugott és érintetlen szigetcsoportra. A rövid tanulság:
senki nem bújhat el a szemetelés hatásai elől,
még ha nem is felelős azért. A Tasmániai Egyetem kutatói az Indiai-óceánban, Indonéziától mintegy kilencszáz kilométerrel délnyugatra, Perthtől pedig 2750 kilométerre lévő szigetcsoport huszonhét, jórészt lakatlan szigetét nézték át. Becsléseik szerint, ami csupán a talaj felső tíz centijére terjedt ki,
a Kókusz-szigetcsoport partjait mintegy 238 tonna szemét borítja.
A szigetcsoportot amúgy, mint Ausztrália utolsó érintetlen paradicsomát reklámozzák. A szemét nagy része itt is „eldobható” csomagolóanyag. A világóceán műanyag szennyezése mára annyira megnőtt, hogy egy, a Kókuszokhoz hasonló, Isten háta mögötti helyen is teljesen érvényes minta produkálható. Ezek a kis szigetek a hajdan a szénbányák sújtólégre figyelmeztető kanárijaihoz hasonló módon jelzik a ránk leselkedő, egyre komolyabb veszélyt.
A Föld műanyagoktól legsűrűbben szennyezett területe a Henderson-sziget.
Ott tizenhét tonnára rúgó súlyú, 38 millió darab szemetet találtak, ami teljesen ellepte az apró szigetet.