Zöld fényt láttak a Mars körül

2020.06.16. Italiano

A Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda az első, ami ilyen megfigyelést tett a Földön kívül.

A most a Mars légkörében megfigyelthez hasonló zöld fényt látnak időnként az asztronauták, amikor a Föld tányérjának peremére tekintenek. A fény az oxigénatomok és a napfény reakciójából születik. A jelenségről régóta sejtették, hogy más bolygóknál is létezhet, az európai-orosz Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda azonban az első, ami ilyen megfigyelést tett a Földön kívül. A most megfigyelt fény

különbözik a klasszikus sarki jelenségektől,

mint amilyen az északi vagy déli fény. A fénykibocsátás a légköri molekulák és a Napból érkező töltött részecskék ütközéseinek eredménye. A Földön ezt a kölcsönhatást jelentősen befolyásolja a bolygó erős mágneses mezeje, mely ezeket a részecskéket a sarkok felé vonzza. A fény a Mars bolygón nem így fókuszálódik, mivel ennek a bolygónak nincsen globális mágneses mezeje, ennek ellenére a fényjelenség létezik. A Föld peremén látható és a TGO által a Marsnál észlelt zöldes fény eredete ugyanis eltérő. A napfény mindkét esetben teszi a dolgát: megnöveli az oxigénatomok energiaszintjét, majd amikor azok visszakerülnek nyugalmi állapotukba, fényt bocsátanak ki.

A Föld bőségesen tartalmaz oxigént a légkörében,

a Marson azonban jórészt csak a szén-dioxid lebomlásának termékeként van jelent. A napfény a szén-dioxid egyik oxigénatomját szabadítja fel, és ennek az atomnak az áthelyeződése okozza a zöldes fényt. A TGO az oxigénatomot Nomad spektrométerével észleli, mely nagyon különleges magasságban végzi a megfigyelést, 80-120 kilométerrel a felszín felett. A pontos magasság a szén-dioxid nyomásától függ. "A fénykibocsátás magasságának megfigyelése alapján

meg lehet mondani, milyen vastag a légkör

és hogyan változik" - mondta Manish Patel, a brit Open University kutatója. Ezek az információk segíthetik a következő missziókat is, a zöld fény megfigyelése ugyanis segítheti azokat az eszközöket, melyek a Mars-szondák légkörbe való belépését, süllyedését és landolását irányítják. A kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!