ENSZ: megbuktunk a klímaváltozás kezeléséből

Az ENSZ most kiadott jelentése szerint a világ nem teljesítette a biodiverzitási célokat.

Megbicsaklottak az utóbbi évtized globális erőfeszítései a Föld eltűnő fajainak és hanyatló ökoszisztémáinak megmentésére. A sérülékeny élőhelyek, mint a korallzátonyok és trópusi őserdők

nagyobb bajban vannak, mint valaha

- figyelmeztet az ENSZ számára készített tudományos jelentés. 2010-ben Japánban a világ több mint 150 országa állapodott meg a közös természetvédelmi célokban, az ENSZ szakemberei azonban megállapították, hogy a fajok és ökoszisztémák megmentésére kitűzött húsz cél zömét nem sikerült elérni. Mindössze hat célt sikerült részben teljesíteni, a többit viszont nem.

"Ha ez iskolai teszt lett volna, a világ megbukott volna rajta" - mondta Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének főtitkára a szervezet által közzétett jelentést értékelve. Inger Anderson, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője

"globális bukásnak" nevezte az eredményt.

"A koronavírustól a természet hatalmas tűvészein, áradásain, az olvadó gleccsereken keresztül a példátlan hőségig a biodiverzitási célokkal kapcsolatos kudarcunk, hogy megvédjük az otthonunkat, nagyon valóságos következményekkel járt. Többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül a természetet" - hangsúlyozta Andersen.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár  "a politikai vezetés hiányának" tulajdonította a klímaváltozás problémát. 
A jelentés szerzői kiemelték: a tanulmánnyal nem elkeseríteni, hanem inkább feltüzelni akarták a kormányokat, hogy tegyenek hathatósabb lépéseket a következő évtizedben az élet sokféleségének megőrzésére. A kulcs a politikai akarat és elkötelezettség elérése - fogalmazott Mrema.

Amint az egyes országok újraindítják

gazdaságukat a pandémia után, adott a lehetőség, hogy jobban vagy éppen a bolygó számára rosszabbul tegyék. Akadnak országok, amelyek lazítják a környezetvédelmi szabályaikat, mások viszont egy zöldebb előrelépés lehetőségét kutatják.
Mivel a biodiverzitás fontos színhelyei a szegényebb országokban találhatók, ezért a gazdagabb országoknak anyagi és gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk számukra.

Az ENSZ arra törekszik, hogy a kormányok a Föld jelenlegi 17 százaléknyi természetvédelmi területének nagyságát 30 százalékra növeljék a jövő évi kínai konferenciáig, amikor összeülnek megtárgyalni az új természetvédelmi egyezményt. A tudósok szerint a világnak a túlélés érdekében több mint 30 százaléknyi természetvédelmi területre lenne szüksége.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!