Ezt gondoljuk a klímaváltozásról mi, magyarok

2019.10.07. Italiano

Azonnal cselekedni kell a klímaváltozással kapcsolatban. Ezt leginkább a fiatalabbaktól várjuk, mi, magyarok.

A vezető klímaharcos Greta Thunberg hazai ismertsége egyelőre alacsony - derül ki egy friss hazai kutatásból. A fő bűnös nem az egyéni fogyasztás, hanem az ipari cégek a megkérdezettek szerint, akik forróságot, járványokat várnak a jövőben. Ötből négy ember kifejezetten aggasztónak tartja a klímahelyzetet. A Lounge Group friss kutatása szerint többségünk nem klímaszkeptikus: a lakosság 82 százaléka kimondottan nyugtalanítónak tartja az éghajlatváltozás problémáját. Akik gyakrabban tájékozódnak online felületeken, aggasztóbbnak találják a kérdést.

Az emberek fele retteg, dühös és tehetetlennek érzi magát

a klímaváltozással szemben. Negatív tapasztalataink elsősorban a hőségből és a kiszámíthatatlan időjárásból fakadnak. „Az emberek a témáról elsőként a felmelegedésre, a forróságra, az aszályra gondolnak, a második helyen pedig a katasztrófához és a halálhoz fűződő asszociációk állnak. Amikor a klímaváltozás témájával kapcsolatos félelmekről kérdeztünk, a férfiak főként menekülthullámot és vízhiányt, a nők pedig az élővilág pusztulását, járványokat és az élettartam csökkenését tették a rangsor élére.” - mondta el Szabó Zsófia, a vállalat kutatási divízióvezetője.

Kit hibáztatunk: a tyúkot vagy a tojást? 

Az emberek fele úgy érzi, hogy a klímaváltozásért leginkább a nagy ipari cégek a felelősek, miközben az egyéni fogyasztást csupán negyedük érzi a legnagyobb hibának. A lakosság szerint főként a következő generációk vannak veszélyben. A klímaváltozás zászlóvivőjét, Leonardo DiCaprio-t biztosan meglepnék a magyar fiatalok, ugyanis ők már sokkal önkritikusabbak és egyben felelősségteljesebbek is: körükben egyre inkább terjedőben van a felfogás, hogy tudatos fogyasztással, kevesebb környezeti kárt okozva saját maguk is tehetnek a környezetért. Ők azok, akik kisebb mértékben hárítják a felelősséget a nagy cégekre, a mezőgazdasági vállalatokra vagy a politikusokra, szemben az idősebbekkel. A felmérés szerint a fiatalok vállát nyomja annak terhe is, hogy az idősebbek a jelenlegi generációktól várják az azonnali cselekvést. A jövő generációját ugyanakkor kifejezetten féltik a 60 év felettiek.

Mások a nemzetközi és mások a hazai kapcsolódások

De a klímaváltozás baljós képeit vajon összekapcsoljuk-e a saját hazánkkal, a saját életterünkkel? „A lakosság magasabb hányada gondolja azt, hogy a klímaváltozás a fejlődő országokat fogja sújtani, mint amennyien ezt Magyarországról gondolják” - mondta el a kutatási vezető. „Bár a közgondolkodásban leginkább a jegesmedve terjedt el a klímaváltozás fő szimbólumaként, ezt érdemes lehet újragondolni. Az emberek többsége ugyanis nem a Jeges-tenger partján él, így a jelenlegi szimbólumrendszer nehezítheti az egyéni azonosulást a klímaváltozás ügyével. A kutatási számaink azt mutatják, hogy Magyarországon a hulladékgyűjtés és szemetelés problémájára vagyunk a legérzékenyebbek” - tette hozzá Szabó Zsófia. 

A klímaváltozás egyik legismertebb és legfiatalabb aktivistája, a 16 éves svéd Greta Thunberg 2018 augusztusában hívta életre a „Fridays for Future” iskolai sztrájksorozatot. Hol tart most a Greta-jelenség hazánkban? Greta Thunbergről a lakosság csupán harmada hallott: köztük magasabb arányban a férfiak, az idősebbek, a diplomások, a tanulók, és a nagyobb településen élők. 2019 szeptemberében több tízezer magyar diák csatlakozott Thunberg kezdeményezéshez, úgyhogy várhatóan a svéd aktivista hazai ismertsége növekedni fog az elkövetkező időszakban.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!