Kiderült: az ősember a búvárkodáshoz is értett

A neandervölgyi ember "búvárkodás" révén gyűjthette össze az eszközkészítésre alkalmas kagylókat.

Akár négy méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítésre legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd

átalakítottak éles vágószerszámokká

nagyjából kilencvenezer évvel ezelőtt. A tengerparthoz közeli Moscerini-barlangban feltárt eszközök mindegyikét a térségben honos barna vénuszkagylóból (Callista chione) készítették. Villa szerint a neandervölgyiek kőkalapáccsal formázták meg a kagylóhéjakat, amelyek sokáig vékonyak és élesek maradtak.
Villa szerint az eredmények azt mutatják, hogy a neandervölgyieknek jóval szorosabb kapcsolatuk lehetett a tengerrel, mint azt eddig gondolták a kutatók. "Azt tudtuk, hogy a neandervölgyiek éltek a tenger által biztosított erőforrásokkal, de egészen a közelmúltig senki nem fordított igazán figyelmet ennek a tanulmányozására" - jegyezte meg a szakember.


Villa és kollégái szerint az ősember nem csupán a tengerpartról gyűjtötte be a kagylóhéjakat, hanem

levegőjüket visszatartva lemerültek értük a hideg vízbe.

Mindezt a kagylóból készített szerszámok felszíne árulta el a szakembereknek: háromnegyedük ugyanis fénytelen, kissé lehorzsolt, vagyis olyan, ami egy homokos tengerpartra vetődött kagylóhéjra jellemző. A többi kagylóhéj felszíne azonban fényes és sima. Ezeket a kagylóhéjakat, amelyek valamivel nagyobbak is a többinél, közvetlenül a tengerfenékről szedhették fel, amikor a bennük lévő puhatestű még életben volt. "Lehetséges, hogy a neandervölgyiek akár 2-4 méter mélyre is lemerültek, hogy kagylókat gyűjtsenek" - mondta Villa. A kutatók sok habkövet is találtak a barlangnál. A vulkánkitörések nyomán partra mosódott köveket csiszoláshoz használhatták a neandervölgyiek.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!