Mikor számít valaki közösségi média függőnek?

2021.01.26. Italiano

A közösségi média lehetőség belelátni mások mindennapjaiba, így olyan közelséget élhetünk át tőlünk távolabb álló személyekkel is, amire egyébként nem lenne lehetőségünk.

A social media felületein keresztül kevesebb energiabefektetéssel kapcsolódhatunk másokhoz. Könnyebben alkothatunk véleményt róluk, mint az „élő” kapcsolatok kialakítása és fenntartása során. Ez azonban csak látszólag van így, ugyanis azoknak, akik mindennapi társas közegükben kevésbé jutnak támogatáshoz, egy-

egy lájk megszerzése önbizalmat, közösség-érzetet nyújthat,

ennek fenntartásához azonban az eseménynek újra és újra meg kell történnie, ami gyakori használatra késztet. Emellett az is gyakori, hogy ha nem gyűlik össze elég lájk, az adott személy értéktelennek érzi magát, a többieket pedig érdektelennek, miközben előfordulhat, hogy csak nem néztek rá a telefonjukra egy ideje. Az érzelmi stabilitás tehát rendkívül fontos abban, hogy kevésbé váljunk fogékonyakká a közösségi oldalak jutalmazó és büntető ingereire, így az ezektől való függőségre.

Honnan tudjuk pontosan, hogy függők vagyunk-e?

Ha az alábbi állítások közül több is igaz ránk, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy változtassunk a közösségi média platformok használatán, elkerülve azt, hogy még erősebb függőség alakuljon ki.

1. Ha jelez a telefonom, lehetőség szerint azonnal érte nyúlok. Ha nem tudom megnézni, feszült leszek.

2. Reggel az első dolgom, hogy átnézzem a közösségi média felületeimet. Ha ez elmaradna, akkor

nagyon rosszul érezném magam.

3. Gyakran megesik, hogy késő estig vagy éjszakába nyúlóan görgetem a social média csatornákat alvás helyett.

4. Többször is előfordult már olyan, hogy elpazaroltam az időt a közösségi média platformokon és ezért nem jutott elég idő a munkámra, iskolai feladataimra, szeretteimre, hobbijaimra, sportra.

5. Az okostelefonomat mindenhova magammal viszem, még a mosdóba is - zavarna, ha kimaradnék valamiből.

6. Általánosságban véve

sokat gondolok a közösségi oldalak használatára,

bennem van a folyamatos késztetés, hogy rá kellene nézni, hogy mi történt stb.

7. Úgy érzem, hogy a közösségi médiát böngészve sokszor megfeledkezem a saját gondjaimról, máskor viszont rossz érzésem támad az ott látottak miatt: irigység, szorongás alakul ki bennem.

8. Volt, hogy próbálkoztam a közösségi média használatának korlátozásával, de sikertelenül.

9. El se tudnám képzelni, hogy hónapokig ne használjam a social felületeket, nagyon hiányozna.

10. A szabadidőm nagy részét a közösségi média böngészésével töltöm,

hagyom, hogy ez más tevékenységektől vegye el az időt.

11. Előfordult már, hogy rám szóltak munkahelyen, vacsora asztalnál, nyaraláson, hogy ne nyomogassam a telefonom.

12. Érzékeltem már, hogy személyes kapcsolataim megromlottak a túlzott social média használat miatt.

13. Van, hogy azzal dicsekszem, hogy mennyi ismerősöm van az online térben.

14. Sokszor úgy érzem, hogy csak az online világban juthatok figyelemhez, dicsérethez.

15. Ha valahol nincs wifi vagy elfogy a mobilinternetem, akkor nyugtalan, feszült leszek, mert nem tudom használni a megszokott felületeimet.

Mit tehetünk közösségimédia-függőség esetén?

„Ha felmerül a túlzott közösségimédia-használat vagy a függőség gyanúja, legelső lépésként kapcsoljuk ki az összes értesítést, ami nem létfontosságú, és tudatosan figyeljünk rá, hogy célzottan töltsük el időnket a felületen. Érdemes digitális méregtelenítést tartani, amit kezdhetünk azzal, hogy kijelölünk egy idősávot, és csak akkor használjuk a social csatornákat, de a nap többi részében nem lógunk fölöslegesen rajtuk. Léteznek már olyan praktikus applikációk is, amelyek figyelmeztetnek, ha átlépünk egy bizonyos időkeretet. Később emelhetjük a tétet és kipróbálhatjuk azt, hogy egy előre lefixált időtartamig (pl. 1 hónap) nem látogatjuk a kiválasztott social média felület egyikét. Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem boldogulunk, vagy, hogy a közösségimédia-használat csökkentésével levertnek, feszültnek, mindennapos kapcsolatainkban továbbra is visszahúzódónak érezzük magunkat, akkor ne habozzunk segítséget kérni szakembertől” – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont pszichológusa.

 

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!