Minden eddiginél nagyobb meleg volt idén Európában

2020.12.02. Italiano

A mérések kezdete óta 2020 első tíz hónapjában volt a legmelegebb Európában.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint az idei év októberig tartó időszaka, vagyis első tíz hónapja Európában melegebb volt, mint bármikor, a rendszeres mérések kezdete óta. Világszinten a teljes év a három legmelegebb egyike lehet a 19. század közepe óta - közölte a szervezet szerdai, a klíma állapotáról szóló 2020-as jelentésében.
Egyértelmű, hogy a 2015 óta eltelt évek a legmelegebbek a rendszeres mérések kezdete óta. A hőmérsékleti rekord 2016-ban volt, amikor az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb.
A mostani értékelések a januártól októberig tartó időszakra vonatkoznak. Ezekben a hónapokban a globális átlaghőmérséklet 1,11-1,23 fokkal volt az 1850-1900 közötti időszak átlaga felett, holott szeptemberben még a néhány évente jelentkező

La Nina időjárási jelenség is kifejtette hatását,

mely alapvetően a hőmérséklet csökkenését eredményezi.
Különösen drasztikusak voltak a Szibéria sarkkörtől északra lévő területein mért eredmények: a hőmérsékletek ott január és október között több mint 5 fokkal voltak az 1981-2010 közötti átlag felett.
Európán kívül a WMO szerint az Egyesült Államok délnyugati részén, Dél-Amerika nyugati részén és Közép-Amerika egyes területein volt nagyon meleg. Az átlagnál hűvösebb volt ugyanakkor Kanadában, Brazília egyes részein, Észak-Indiában és Délkelet-Ausztráliában.
A globális tengerszint a mérések 1993-as kezdete óta

átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedik évente.

Enyhe visszaesés volt tapasztalható 2020-ban, valószínűleg a La Nina miatt, ez azonban a hosszútávú trenden nem változtat a szakértők szerint.
A La Nina hónapjaiban több eső hullik a trópusi folyami területeken, mint a tengerek felett, emiatt ideiglenesen csökken globálisan az átlagos tengerszint. A La Nina hatása a WMO szerint még 2021 tavaszáig lesz érezhető.
Az északi féltekén 1993 óta a legerőteljesebben Madagaszkártól, Új-Zélandtól és Dél-Amerikától északra emelkedett a tengerszint. A tengerszint emelkedésének egyik oka az Északi- és Déli-sark közelében lévő jégtakaró olvadása. Grönland szigete 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között mintegy 152 gigatonnányi jeget veszített. Ez kevesebb volt a 2019-as értéknél, akkor 329 gigatonna olvadt el.

"Az Északi-sarkvidék drasztikus változásokat él meg

a klímaváltozás miatt. A 80-as évek közepe óta a globális átlagnál legalább kétszer gyorsabban emelkedik ott a hőmérsékleti" - figyelmeztet a WMO. Az Északi-sarkvidék tengerjege júliusban és októberben példátlanul kicsire zsugorodott. A legkisebb kiterjedését szeptemberben mérték: 3,74 millió négyzetkilométeres volt csupán, mely a valaha mért második legkisebb mérték 2012 után.
A sarkvidék úszó jegének olvadása nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A Föld azonban gyorsabban melegszik, ha a fényt visszaverő jég elolvad, és sötét vízfelületek maradnak szabadon.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!