2020.08.24. Italiano
Felfedezték az első olyan galaxist, ami extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából.
Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel, amelynek vizsgálata segíthet jobban megérteni, hogy több mint 13 milliárd évvel ezelőtt miképpen végződött az univerzum "sötét korszaka".
Az ősrobbanás után egy ideig teljes sötétség uralkodott, majd mintegy 13 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az
első csillag és galaxis, amelyek ismét fényt hoztak a világűrbe. Később ezek ionizálták az intergalaktikus tér összes gázatomját úgy, hogy
"ellopták" tőlük elektronjaikat.
"Sohasem leszünk azonban olyan helyzetben, hogy ezt a jelenséget közvetlen megfigyeléssel igazoljuk" - mondta Daniel Schaerer, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének kutatója. Több információ szerzéséhez a kutatóknak az ősgalaxisokhoz hasonlatos, közeli ultraibolya galaxisokat kell megfigyelniük, amelyek elegendő ionizált fotont sugároznak ki és ezek el is érik a Földet. A csillagászok néhány tucatnyi ultraibolya sugárzású galaxist fedeztek fel, amik azonban
vagy nagyon közel vagy nagyon távol vannak
a Naprendszerhez képest. Az Indiából 2015-ben felbocsátott AstroSat műhold UVIT ultraibolya teleszkópja kezdetben csak a közepes távolságra lévő ultraibolya galaxisok felkutatását tette lehetővé. A tudósok most fedezték fel ezen a területen az első olyan galaxist, ami extrém mértékű ultraibolya sugárzást bocsát ki. Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.
Az AUDFs01 nevű galaxis
mintegy 30 milliárd fényévnyire található a Naprendszertől. Az ehhez hasonló további galaxisok felfedezése lehetővé tenné az univerzum ionizációs periódusának alaposabb megismerését -
vélik a tanulmány szerzői.