Négyezer éves almát találtak Bécsben

2020.11.11. Italiano

Két formátlan gombócot találtak a régészek Bécs Oberlaa negyedében egy újkőkorszaki település maradványainak feltárásán.

Alaposabb vizsgálatuk után kiderült, hogy

elszenesedett vadalma maradványairól van szó.

A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) a pénteki "alma napja" alkalmából számolt be, amelyet hagyományosan november második péntekén ünnepelnek Ausztriában - közölte az APA osztrák hírügynökség.

A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott, a kőkorszaki gyümölcs tehát az alma legrégebbi ismert bizonyítéka osztrák földön. Az almát szándékosan vihették a környező erdőkből a településre, ahol elraktározhatták télire.

"Elfelezték, és nyilván meg is aszalták.

Ismerünk hasonló, Svájcban talált alma leleteket, melyeket eredetileg háncsra akasztottak, és levegőn szárított aszalt gyümölcsként raktároztak el" - mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa.

A vadalma az újkőkorszakban kedvelt tápláléknövényként fontos vitaminforrás volt télen. A bécsi almát egy aszalón megszáríthatták, ám eközben beleeshetett a tűzbe, ezért végül a szemétgödörbe dobták,

így őrződött meg több ezer éven át.

A feltárt alma európai vadalma (Malus sylvestris) lehet. A ma kultúrnövényként termesztett alma csak évezredekkel később érkezett Közép-Európába.

Nyitókép: Marianne Kohler-Schneider a 4000 éves almával (c) BOKU ÖA/Jakob Vegh

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!