Öt évet pazarlunk életünkből a közösségi médiára

2021.01.26. Italiano

Egy friss kutatás szerint Földünk lakóinak 60 százaléka, 4,66 milliárd ember rendelkezik internetkapcsolattal. Közülük 4,14 milliárdan (53 százalék) használják aktívan a közösségi médiát.

A 16-64 éves internetezők naponta átlag két és fél órát töltenek a közösségi oldalak böngészésével, ami 5 évnek felel meg egész életük során. A függővé válók ráadásul egyre fiatalabbak, hiába 13 év a legtöbb platform korhatára.

Mitől lesz a közösségimédia-függőség?

„A közösségi media használatakor aktiválódnak az agy fontos dopamint termelő területein működő neuronok és hasonló kémiai reakció indul be, mint kábítószer- és nikotinhasználat vagy szerencsejáték közben. Az aktivitást pozitív megerősítéssel társítjuk, hiszen örömet, izgalmat érzünk, és egyfajta jutalmat kapunk, ami folyamatos használatra készteti a függőségekre hajlamos személyeket. Ez az értesítésekből, illetve kedvelési és megosztási számokból álló jutalomrendszer az egyik kulcsfontosságú stimulánsa a legtöbb közösségi platformnak. További sajátosság, hogy ezeken a platformokon

mi döntjük el, milyen képet közvetítünk magunkról,

megteremtve így az alapot a pozitív értékeléseknek vagy éppen az együttérző reakcióknak akkor, mikor ezekre szükségünk van. A »való életben« ehhez képest jóval sokszínűbb információt kap rólunk környezetünk, beleértve jó és rossz tulajdonságainkat egyaránt – mondta Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusa.

A „jutalmazás” (értesítések, kedvelések és megosztások) mellett

„büntető” funkciójuk is van ezeknek a felületeknek,

mégpedig akkor, ha nem használjuk őket. Ilyenkor lehet olyan érzésünk, hogy lemaradunk valamilyen fontos történésről vagy társas eseményről, ami megzavarhatja a kapcsolódási vágyunk evolúciós szükségletét, így a közösségi médiumok hiánya könnyen fenyegetővé válhat. A függőség másik aspektusa, hogy a céltalan görgetés információáradatot jelent az agy számára, ami úgy tűnhet, jó ellenszere az unalomnak. Ezért

nemcsak az lehet függő, aki látványosan jelen van

a közösségi médiában és folyamatosan posztol, hanem az is, aki „látszólag” nem csinál semmit ezeken a platformokon, mégis folyton figyelemmel követi a newsfeedeket. Árulkodó jel, ha valaki csupán attól frusztrált lesz, hogy a frissen érkezett üzeneteit nem tudja azonnal elolvasni és muszáj eldobnia mindent csak, hogy megnézhesse, miért jelzett a telefonja.

A social media egészségügyi hatásai

Tanulmányok bizonyítják, hogy a közösségi média sokszor negatív hatással van a szellemi egészségre, sokaknak mégis nehéz lemondania erről az örömforrásról. A social media folyamatos használata viszont több problémát is okozhat, például a személyes emberi kapcsolatok, a munka vagy az iskolai kötelezettségek elhanyagolása ronthatja az egyén életminőségét. Ráadásul a túlzásba vitt közösségi média-használat miatt felerősödhet az elkeseredettség, irigység, levertség, sikertelenség érzése, felléphet teljesítmény- és megfelelési kényszer, súlyosabb esetben pedig akár szorongás és depresszió is. Innen már

csak egy lépés, hogy kialakuljon az ördögi kör:

a felhasználó a rossz hangulat, szorongás stb. miatt és a problémák, kudarcok elől hajlamos ismét a social media világába menekülni.

A közösségi felületek káros hatással vannak a testi egészségünkre is. A digitalizációval együtt kialakult például a „tech neck” jelenség, vagyis a folyamatos lefelé nézés és előre görnyedő vállak miatt jelentkező nyakfájás. További negatív hatás, hogy a túlzott esti mobil- és tablethasználat alvásproblémákhoz vezethet, mivel a kijelzőkből áradó kék fény becsapja az agyat: elhiteti velünk, hogy még mindig nappal van, ezért csökken a melatonin termelése, ami miatt nehezen tudunk elaludni. A veszélyek kapcsán fontos kiemelni azt is, hogy a járművezetés közbeni mobilozás akár halálos balesetet is okozhat.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!