Víz alatti hangszórók tarthatják életben a korallokat?

A pusztuló zátonyoknak jót tesz, ha hallatszik valami?

Csendes hullámsírban haldoklik a korallzátonyok tetemes része, ám a Nature Communicationsben megjelent egy tanulmány, mely reményt ad a csodálatos vízi világ feléledésére.

via GIPHY

A kihalt és gyengélkedő szirtekhez érdemes neszeket juttatni, mert a hangok hatására visszatér a telepek aktivitása is. Na kell kell máris lejátszási listát írni - kezdve a megnyugtató klasszikusokkal, a mai slágerekig bezáróan – épp elég az, ha egy egészséges korallzátony mindennapi zajai hallatszódnak. Ekkor ugyanis a fiatalabb és az idősebb halak is szép számban odacsábulnak a környékre.

via GIPHY

A kutatók alaposak voltak: kontrollként néma hangszórókat is kihelyeztek, illetve a berendezés nélküli telepeket is monitorozták, ezzel párhuzamosan. A 40 napos „zajkezelés” jelentős javulást hozott: megduplázódott a halállomány! Nem csak növény- és planktonevők, de a dögevők és a ragadozók is beúsztak a jó rezgések közelébe.

via GIPHY

Ettől még persze maguk a korallok nem táltosodtak meg, de egy megújuló folyamat első lépése lehet a hangterápia. A halak meg tudják tisztítani a szirteket, és így új hely keletkezik a növekvő korallok számára.

Ha ezt az eljárást más természetvédelmi módokkal is kombináljuk, akkor az ökoszisztéma jobb eséllyel tér magához.

véli Andy Radford. A Bristoli Egyetem professzora szerint fontos az, hogy minél többféle tengeri állat jelenjen meg az érintett területeken: mindegyik hozzájárul ugyanis a maga módján a közeg helyes működéséhez.

via GIPHY

Hogy mi miatt pusztulnak rohamosan a floridai telepek? Kiderült, hogy főleg a nitrogénben dús szennyvíz és műtrágya tehető a kárért felelőssé. De a zooxanthellae alga érzékenysége is tényező, mely élőlény szűk hőmérsékleti határok közt képes csak életben maradni. Ha pár fokos eltérés adódik, konkrétan az a végét is jelentheti az adott telepnek.

via GIPHY

Bár mostanában hallani arról is, hogy némileg ellenállóbb lett ez az algaféle. A Forbes megemlíti még, hogy az óceán savasodása sem kedvező folyamat. A légkör széndioxid-tartalmának növekedésére így reagál a víztömeg, és a zátony mészkőtartalmának árt a sok sav.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!