Nem csak oxigént termelnek, de máshogyan is táplálhatnak.
Földünk oxigén-ellátását 75 százalékban a vizekben élő mikroalgák biztosítják, ám ezek az egysejtű élőlények más módon is hozzájárulhatnak az emberiség jólétéhez. Kinézetre nem épp nyálcsorgató látvány egy ilyen zöld trutyi a szabadban, ám a maláj Monash University szakembere, Dr. Foo Su Chern lát bennük fantáziát.A doktornő szerint eddig jó százezer fajt sikerült már beazonosítani, ám több is van ott, ahonnan ezek jönnek. A spirulina, a chlorella és a dunaliella neve már közszájon forog: főleg mint szuperkaják és gyógyhatású készítmények váltak ismertté.View this post on Instagram
Béta-karotin, klorofill és telítetlen zsírsav-tartalmuk az emberi és állati szervezet egészségét segítik elő. Vegán fehérjeforrásként is tekinthetünk ezekre az alapanyagokra. A klímakrízis miatt fontos, hogy ne jusson annyi széndioxid a légkörbe. Ez ellen tehetnek a mikroalgák: édes és sós vízben egyaránt tenyésznek, és bő hozamra számíthatunk. Karbon-lábnyomuk eltörpül más terményekéhez – mint például a rizs - képest.View this post on Instagram
Olajat is sajtolnak belőle: 2000 gallon jön ki egy hektárnyi területről. A pálmaolaj kinyerése csak harmadennyire hatékony. Trópusi vagy lakásbeli hőmérsékleten, sok napfénnyel egész évben termeszthető; Malajzia ideális terep erre a célra. A biotechnológiai felhasználás kapujában állunk, és a különböző fajok más-más célra is bevethetőek. Építészetileg is látványos volna, ha például teljes épületeket működtethetnének alga-bioreaktorok. A 2020-as Green City Forum júniusban kerül megrendezésre, melyen Dr. Foo is beszámol eddigi kutatásairól, említi meg a greenworldwarriors.
Dr Foo Su Chern believes microalgae could be of benefit in the face of climate change, as not only do they grow in freshwater or seawater bodies, they also have a high yield, and a smaller carbon footprint compared to other crops.https://t.co/bjbW0AROoI #MonashLens
— Monash Malaysia (@MonashMalaysia) March 2, 2020